Míg korábban 16% körüli kamatokkal is csábított az új Bónusz Magyar Állampapír, pár hónap leforgása alatt ez 12% környékére csökkent, és nagyon úgy néz ki, lesz ez még lejjebb is. Mindeközben vannak olyan BMÁP konstrukciók a piacon, amelyek bőven 17% felett hoznak, tehát többet, mint bármelyik Prémium Magyar Állampapír. Mutatjuk, miért.
Az eredetileg intézményi befektetőknek szánt Diszkont Kincstárjegy-állomány fele, tehát több mint 1200 milliárd forint a magyar lakosság kezében van, nem csoda persze, hogy az eddigi 13-14%-os DKJ-hozamszintek sokak számára csábítóak voltak. Csakhogy az utóbbi napokban látványosan olvadnak el ezek a hozamok, ezek után pedig jogosan merül fel a kérdés: a DKJ-t vagy a DKJ hozamához kötött, de arra prémiumot is adó Bónusz Magyar Állampapírt érdemes-e inkább megvenni? A múltbéli számok azt mutatják, érdemesebb volt a Bónusz Magyar Állampapírt választani a DKJ helyett. A mostani csökkenő DKJ-hozamok mellett azonban érdemes résen lenni, ha a BMÁP mellett döntünk.
Miközben az MNB még 15%-19,5% közé várja az idei átlagos inflációt, egyes hazai piaci szakértők szerint ez inkább 19,5% körül alakulhat, ami azt is jelenti, hogy olyasminek lehetünk szemtanúi hamarosan, aminek ebben az évezredben soha: a 20% feletti kamatozású lakossági állampapírnak. Ezzel pedig jövőre már komoly reálhozamot is zsebre tehetnek a befektetők.
Az utóbbi egy-két évben jelentősen ugrottak a lakosság számára is elérhető intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val is 14% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha nehéz ezek után eldönteni, vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Mérföldkőhöz ért a magyarok immár kedvenc lakossági állampapírja: februárban a Prémium Magyar Állampapír állománya átlépte az 5000 milliárd forintot. Ezzel már közel háromszor annyi megtakarítást tart itt a lakosság, mint a hajdani szuperállampapírban. Van itt más is: időközben megjelent az új, 7 éves PMÁP kiírása is, ez március 27-től lesz megvásárolható.
8710 milliárddal zárták a januárt a forintos lakossági állampapírok, ami közel 100 milliárdos növekedést jelent a december végi állományhoz képest. Ha a MÁP+-on múlna, nem lenne ilyen rózsás a helyzet, a papírból ugyanis újfent több százmilliárd forint áramlott ki. Az inflációkövető állampapír és a bónusz papír viszont ezúttal meg tudta fogni a lakossági pénzeket.
Hiába az újragondolt Prémium Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír, nem sikerült megtörni a 2022-es évet végig kísérő állománycsökkenést, így december végén 8620 milliárdos egyenleggel zártak a forintos lakossági állampapírok, ami évekkel visszavetette az állománybővülést. Az év legnagyobb vesztese egyértelműen a MÁP+ volt, 2022 slágere pedig az inflációkövető állampapír, és az idei év is úgy tűnik, hogy ez utóbbi papírnak kedvez majd.
Először még úgy tűnt, hogy októberben sikerült megfogni a hónapok óta tartó lejtmenetet a forintos lakossági állampapírok állományában, de a november ismét csalódást keltő számokat hozott: további 350 milliárd forinttal csökkent az állomány, ezt elsősorban a MÁP+-ból kiáramló pénzek hajtották. Az inflációkövető prémium állampapír és a bónusz állampapír sem tudta ellensúlyozni a folyamatot, ezekbe mindössze 100-100 milliárdnyi friss nettó tőke érkezhetett.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében a december 6-i EU-s pénzügyminiszteri ülésről volt szó, ahol a hétfőn nyilvánossá vált napirendi pontok alapján elképzelhető, hogy pozitív döntés születik a magyar EU-s pénzek kérdésében, cserébe viszont a magyar kormánynak olyan ügyeket is támogatnia kell, amiket eddig határozottan ellenzett. A témával kapcsolatban Weinhardt Attilát, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnapi bejelentésével foglalkoztunk, ami szerint bizonyos befektetői körök esetében felső határt szabnának a bankbetétek kamatainak, ezzel viszont keresztbe tehetnek egy népszerű, állampapírnak is. Arról, hogy melyik ez az állampapír, és milyen hatást gyakorolna az új szabályozás, Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét kérdeztük.
Nagyot csökken a forint állampapírok hozama ma a piacon azt követően, hogy Nagy Márton bejelentette: vége az eddigi nyerészkedéseknek a bankbetéteknél. Mivel az intézményi befektetők egy nagy részét ezzel a kormány arra „kényszeríti”, hogy jegybanki betét helyett állampapírban tartsa a pénzét, az olyan rövidebb lejáratú papírok hozamát is érinti a visszaesés, mint a Diszkont Kincstárjegyek. Ez pedig rossz hír azoknak, akik a DKJ-hozamára építő Bónusz Magyar Állampapírba fektettek.
Több szempontból is fordulatot hozott az október a lakossági állampapírok piacán: egyrészről az új bónusz és prémium állampapírokkal sikerült megtörni a hónapok óta tartó lejtmenetet az állampapír-állományban, másrészt - és talán ez az igazán nagy fordulat – eljött az, amire már hónapok óta készítenek fel minket a számok: az inflációkövető állampapírok lekörözték a MÁP+-t.
Az utóbbi egy évben jelentősen ugrottak az intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val 13% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha sokan nem tudják így eldönteni, hogy vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Egyre több magyar hírportál számol be a „csodakötvényként” emlegetett 2027/B államkötvény igen vonzó kamatozásáról: mivel a papír a BUBOR-hoz kötött, ezért hamarosan már 16,66%-os éves kamatot fog fizetni. Ez az állampapír a kamatforduló miatt jelenleg nem érhető el az Államkincstárnál. Ha valaki mindenképp BUBOR-hoz kötött változó kamatot szeretne, akkor ott a 2029/B államkötvény.
Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy újrakalibrálásuk óta mennyi fogyott az prémium és bónusz állampapírokból.
Nem sikerült megfordítani a megújított lakossági állampapírok elindulásával a hónapok óta látott negatív trendet: szeptemberben további közel 500 milliárd forinttal csökkent a forintos lakossági papírok állománya. Ezzel gyakorlatilag kitörlődött az elmúlt 3 év emelkedése a lakossági papírok piacán. Az október viszont hozhat már változást.
Rekord értékesítéssel indultak az új, magas kamatozású állampapírok – mondja videós üzenetében Varga Mihály Pénzügyminiszter.
Varga Mihály meglehetősen szűkszavú Facebook-posztot rakott ki pár perce, amelyen arra hívja fel a figyelmet, hogy a tegnaptól vásárolható új lakossági állampapír sorozatok esetében rekordeladást tapasztaltak.
Mától, azaz szeptember 29-étől vásárolhatóak az új sorozatok a Prémium Magyar Állampapírból, és ma indul újtára a 3 éves Bónusz Magyar Állampapír is. Megnéztük, megéri-e lecserélni a korábban vett inflációkövető papírokat az újakra, és azt is körbejártuk, hogy 1, 3 és 5 évre melyik állampapír adja a legmagasabb kamatot.
A "kiemelt hozamú állampapírok népszerűsége" állhat amögött, hogy a Webkincstár és a MobilKincstár rendszerekben időközönként átmeneti lassulás tapasztalható - derül ki a Magyar Államkincstár tájékoztatójából.
Az ÁKK közleményéből kiderül, hogy az új Bónusz Magyar Állampapír megjelenése mellett az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír kamatozásán is jelentősen változtatnak. Lényegi változás, hogy a két új sorozat kamatozása „hibrid” kamatozás lesz, az első kamatperiódusban fix, évi 11,75% kamatot fizetnek.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
